CRAB.

Mindent majd más alkalommal fogunk elmondani. 150

Ime, így élesítette, szaporította s egész az élő húsig döfte MOLIÈRE kimért epigrammáit. De lehetséges-e unatkozni a gonoszkodások és ötletek ily kitartó tüzelése mellett ?

Hasonlókép, lássuk azt a változást is, melyen a képmutató átmegy kezei között. Kétségkívül eltünt minden nagyszerű vonás a szerepből: Surface József nem viseli többé, mint Tartuffe, a vígjáték egész terhét. Nincs felruházva, mint őse, a kocsis természetével, a tettre kész ember merészségével, szekrestyés-modorral, barát-külsővel.

Mr. Surface, I do not mean to hurt you; but depend on't, your brother is utterly undone.

CRAB.

O Lud, ay! undone as ever man was

SIR BENJAMIN.

can't raise a guinea.

And every thing sold, I'm told, that was movable.

CRAB.

I have seen one that was at his house. Not a thing left but some empty bottles that were overlooked, and the family pictures, which I believe were framed in the wainscots.

SIR BENJAMIN.

And I'm very sorry also to hear some bad stories against him.

CRAB.

Oh, he has done many mean things, that's certain.

SIR BENJAMIN.

But, however, as he's your brother..... (Going.)

CRAB.

We'll tell you all another opportunity.

Taine. III.

(Going.)

10

Egyszerűen önző és okos; kissé akarata ellen bocsátkozik a cselszövénybe; csak félig-meddig vesz benne részt, mint oly kifogástalan fiatal ember, a ki jól öltözködik, meglehetős jövedelemmel bír, természeténél fogva félénk és aggódó, illedelmes modorú s nincsenek heves szenvedélyei. Nála minden sima és édeskés. Korának gyermeke; nem a vallással parádézik, hanem az erkölcscsel; szép érzelmekkel, jeles mondásokkal ellátott úri ember, JOHNSON vagy ROUSSEAU tanítványa és frázisgyártó. E meglehetősen lapos szegény ember fölé nem igen lehet drámát építni; a nagy helyzetek, melyeket SHERIDAN MOLIÈRE-től kölcsönöz, felerészét elvesztik erejöknek, hogy ily hitvány alapra támaszkodnak. De mennyire elfödi mindez elégtelenséget az események gyorsasága, gazdagsága, természetessége! Mily elég az ügyesség mindenre! Mily képesnek látszik pótolni mindent, még a lángészt is! Mint nevet a néző, midőn látja, hogy József úgy meg van fogva saját szentélyében, mint lyukában a róka; kénytelen elrejteni az aszszonyt, azután a férjet, s egyiktől a másikhoz szaladgálni, az egyiket spanyolfal mögé, a másikat a szobába taszítva; míg végre oda jut, hogy saját hálójába kerül, s azokat igazolja, kiket el akart veszteni, a férjet neje szemeiben, és nagybátyja előtt az unokaöcsöt, egyedül azt a személyt veszítve el, kit igazolni akar, vagyis a drágalátos, szeplőtlen Surface Józsefet; s utóljára daczára minden ügyességének és épen ügyessége által, egyre-másra, szünet és mentség nélkül nevetségessé, gyűlöletessé lesz, lehordják és lefőzik; s a szegény róka, leeresztett farkkal, megtépett bundával sompolyog tovább, gúnykaczaj és kiabálások között. E mellett ugyanakkor új vígjátékot sző a vígjátékba sir Peter és neje nyelveskedése, a vacsora, a dal, az arczképvásár a tékozlónál, s megújítva a figyelmet megújítja

az érdeklődést is. Nem gondolunk többé arra, hogy megvékonyította a jellemeket, a mint arra sem gondolunk, hogy eltért az igazságtól; elragadtatjuk magunkat a cselekvény élénksége által, a mint elvakíttattuk szemünket a dialóg szikrázásával; el vagyunk bűvölve, tapsolunk, s azt mondjuk magunkban, hogy a nagy alkotó erő után az élénkség és szellemesség a legkellemesebb adományok a világon, melyeket a maguk idején élvezünk s úgy találjuk, hogy azok is helyökön vannak az irodalmi lakomán, és ha nem is érnek fel a tápláló ételekkel, a tiszta és nemes borokkal, legalább csemegéül szolgálnak.

A csemege után föl kell kelnünk az asztaltól. SHERIDAN után tüstént föl is kelünk. Ettől fogva a vígjáték elbágyad, kialszik; nem marad más, mint a bohózat, például az Előkelő cselédek Townleytól, Colman György groteszk alakjai, a nevelő, a vén leány, a parasztok tájszólásaikkal. A torzkép túléli a festést és a Punch még akkor is megnevettet, midőn a Reynoldsok és Gainsboroughk kora már elmúlt. Napjainkban nincs Európában üresebb színpad; a jó társaság egészen a népnek engedi át. Mert eltünt a társadalmi és szellemi forma, mely létre hozta. A renaissance angol színpadát az eredeti conceptio élénksége és túlgazdagsága emelte, melyet lehetetlen volt rendszeres okoskodásban fejteni ki vagy bölcsészeti eszmék által formulázni, s természetes kifejezését csak utánzó cselekvésben és beszélő személyekben találta meg. A tizenhetedik század angol vígjátékát a művelt társadalom szükségletei táplálták, mely megszokva az udvari ünnepélyeket és nagyvilági pompát, mulatságainak és termeinek képét kereste a színpadon. Az udvar bukásával s drámai lelemény megállapodásával eltűnt a valódi dráma és valódi vígjáték,

s a színpadról a könyvekbe ment át. Mert ma többé nem élünk nyilvánosan, mint XIV. Lajos és II. Károly himzett ruhájú herczegei, hanem a családi körben vagy a dolgozó asztal előtt; a regény pótolja a színházat, ugyanakkor, midőn a polgári élet lép az udvari élet helyébe.

II. FEJEZET.

DRYDEN.

I. Dryden föllépése. A költői korszak vége. Az irodalmi hanyatlások és újjászületések okai.

II. Családja. Nevelése. Tanulmányai. Olvasmányai. Szokásai. Helyzete. Jelleme. Közönsége. Barátságai. Viszálkodásai. Életének és tehetségének megegyezése.

Az új közönség és az Hogyan itéli meg a régi

III. A színházak megnyitása és átalakulása. új ízlés. Dryden drámai elmélete. angol színházat. Hogyan itéli meg az új franczia színházat. Tyrannic Love, The Indian Emperor, Aurengzebe, Almanzor. IV. Drámáinak stylje. A rímes vers. A virágos nyelv.

A pe

dantizmus. A klasszikus styl és a romantikus események összhangzatlansága. - Hogyan veszi elő és rontja meg Dryden Shakspeare és Milton alkotásait. Miért nem sikerült e drámairodalom.

V. E drámairodalom érdemei.

Otway. Élete. Művei.

Antonius és Don Sebastian alakjai.

VI. Dryden mint iró. Szellemének faja, terjedelmé, határai. Ügyetlensége a hizelgésben és trágárságban.

értekezésben és fejtegetésben.

Nehézkessége az Jellemének ereje és tisztessége. VII. Hogyan foglalkozik az irodalom Angliában politikával és vallással. Dryden politikai költeményéi : Absalon and Achitophel,

The Medal. Vallásos költeményei: Religio Laici, The Hind and the Panther. E költemények maró keserűsége.

Flecnoe.

A művészi és a klasszikus kor szel

· Dryden eljárása. Az emelkedett

IX. Az általános eszmék hiánya e korszakban és e szellemben. Dryden fordításai, átdolgozásai, utánzásai, elbeszélései és levelei. Hibái.