gondolatnak és sajátos tárgya a józan észnek. Mindenütt metél, hogy erősítsen; erőre tesz szert az elhagyások által. Minden kötelék közül, mely az eszméket egyesíti, csak egyet tart meg, a legerősebbet; stylje nem más, mint folytonos okoskodás, a legszívósabb fajtából, mely egészen öszszeadásokból és kivonásokból áll s néhány egyszerü fogalom összeállitására szorítkozik, melyek egymáshoz csatlakozva vagy egymástól elválva, különböző nevek alatt összegeket vagy különbségeket alkotnak, melyeknek mindig kísérni lehet nemződését, mindig föl lehet ismerni elemeit. Mintegy előlegezte Condillac módszerét; eleitől fogva visszament a kezdetleges, kézzelfogható és érezhető tényre, hogy fokról fokra kövesse az eszmék születését és rokonságát, melyeknek forrása, úgy hogy az olvasó számról-számra jutva, minden pillanatban meggyőződhetik műveleteinek szabatosságáról és eredményeinek értékéről. Az ily logikai műszer az automát merevségével és merészségével kaszálja le a balítéleteket. - HOBBES megtisztítja a tudományt a scholastikus szavaktól és elméletektől. Kigúnyolja a quidditásokat, eltávolítja az érzelmi és értelmi megkülönböztetéseket, elveti az idézetek tekintélyét. 19 Sebészi kézzel vág az élő hit szivébe. Tagadja, hogy Mózes, Józsue és a többiek könyvei állítólagos szerzőiktől származnak. Kijelenti, hogy semmi okoskodás sem képes bebizonyítani a szent-írás isteni eredetét, és mindenkinek, hogy higyjen benne, természetfölötti és személyes kinyilatkoztatásra volna szüksége. Hat szóval felforgatja ennek és minden más kinyilatkoztatásnak tekintélyét.

«Ha azt mondjuk, hogy isten beszélt az emberrel ál

19

«Ha tisztelni akarjuk a régiséget, úgy a jelen korszak a legidősebb.>>

mában, ezzel egyszerűen annyit mondtunk, hogy ez ember azt álmodta, hogy isten beszélt vele. Ha azt mondjuk, hogy viziója volt vagy hangot hallott, ez azt jelenti, hogy olyan álma volt, mely félig álom, félig ébrenlét. Ha azt mondjuk, természetfölötti ihletéssel beszél, ezzel azt mondjuk, hogy a beszéd égő vágya van benne, vagy valami erős véleménye, mely mellett nem hozhat fel semmi természetes és elégséges okot. 20»

Szerinte az ember csak test, a lélek csak működés, az isten csak valami ismeretlen. Minden mondása számtani egyenlet és reductio. És valóban, a mathematikusoktól kölcsönzi a tudományról való fogalmát.21 Ezek szerint akarja reformálni az erkölcsi tudományokat. A mathematikusok kiindulási pontját alkalmazza az erkölcsi tudományokban, midőn azt állítja, hogy az indulat belső mozdulat, melyet külső lökés okoz, a vágy belső mozdulat, mely külső test felé irányul, és midőn e két fogalomból Összeállítja az egész erkölcsi világot. A mathematikusok módszerét alkalmazza az erkölcsi tudományokban, midőn

20 To say he hath spoken to him in a dream is no more than to say he dreamed that God spoke to him. To say tath seen a vision or heard a voice, is to say that he has dremed between sleeping and waking. To say he speaks by supernatural inspiration, is to say he finds an ardent desire to speak or some strong opinion of himself for which he cannot alledge no natural and sufficient reason.

21 From the principal parts of nature, reason and passion, have proceeded two kinds of learning, mathematical and dogmatical. The former is free from controversy and dispute, because it consisteth in comparing figure and motion only, in which things truth and the in interest of men oppose not each other. But in the other there is nothing undisputable, because it compares men and meddles with their right and profit.

mértanilag kiválaszt két egyszerű eszmét, melyeket fokozatosan összetett eszmékké változtat, s az indulatból és vágyból összeállítja a szenvedélyeket, az emberi jogokat és intézményeket, mint a mértanban az egyenes és görbe vonalból a legbonyolultabb alakzatok keletkeznek. A mathematika szinét adta az erkölcsi tudományoknak, midőn felállította az emberi élet tökéletlen és zord szerkezetét, hasonlóan az eszményi alakok hálózatához, melyet a mértan állít fel a testekben. Először látható nála, mint Descartesnál, csakhogy sokkal túlzóbban és szembeszökőbb módon, az a szellemi irány, mely egész Európában létre hozta a klasszikus kort: nem az ihletés és szellem függetlensége, mint a renaissanceban; nem a tapasztalati módszerek és az összfogalmak érettsége, mint a jelen korban; hanem az okoskodó ész függetlensége, mely eltávolítva a képzeletet, lerázva magáról a hagyományt, rosszul gyakorolva a tapasztalatot, a logikában találja királynőjét, a mathematikában mintáját, a szónoklatban kifejezését, a művelt társaságban hallgatóságát, a középigazságokban alkalmazását, az elvont emberben tárgyát, a fogalomtanban formuláját, a franczia forradalomban dicsőségét és kárhoztatását, diadalát és végét.

De míg DESCARTES a megtisztított, megnemesített és lecsillapított társadalom és vallás közepett uralkodóvá tette a szellemet s fölemelte az embert: HOBBES a feldult társadalom és az őrjöngő vallás közepett lealacsonyította az embert és trónra emelte a testet. A puritánok elleni undorból, az udvar emberei az állati gyönyörökre szorítottották az emberi életet; a puritánok elleni undorból HOBBES állati részére szorította az emberi természetet. Az udvari emberek istentagadók és baromiak voltak a gyakorlatban, HOBBES istentagadó és baromi volt elmé

letben. Amazok behozták az ösztön és önzés divatát, ez megírta az ösztön és önzés bölcsészetét. Amazok kitöröltek saját szivökből minden gyöngéd és nemes érzést, ez kitörölt az emberi szívből minden gyöngéd és nemes érzést. Erkölcseiket elméletbe foglalta, viseletöket kézi könyvbe szedte s előre felállította az axiomákat,22 melyeket azok tettekbe vittek át. Szerinte, mint amazok szerint «a legfőbb jó az élet és a tagok fentartása, a legfőbb rossz a halál, kivált ha fájdalommal jár.» A többi jó és rossz nem egyéb, mint amazok eszköze. Senki sem keres vagy óhajt mást, mint kellemest. «Senki sem ad, ha nem tartja szem előtt saját hasznát.» Miért jó a barátság? «Mert hasznos. A barátok oltalmunkra s még más dolgokra is szolgálnak.» Miért szánakozunk mások baján? «Mert azt gondoljuk, hogy minket is érhet ilyen baj.» Miért szép megbocsátani annak, ki bocsánatot kér? «Mert ez önbizalmunk bizonyitéka.» Ez az emberi szív alapja. Tekintsük most, mivé lesznek e fertőzetes kezek közt a legbecsesebb virágok. «A zene, a festészet, a költészet kellemes, mint oly utánzat, mely a multra emlékeztet, mert ha a mult jó volt, kellemessé lesz az utánzatban, mível jó, ha pedig rossz volt, kellemes lesz utánzata, mivel elmult.» E durva gépiességre vezeti vissza a szép művészeteket, a mint fel is tüntette, midőn le akarta fordítani az Iliást. A bölcsészet épen ily helyet foglal el nála. «A bölcseség azért hasznos, mert oltalmat ad; azért kivánatos magában, mert kellemes.» Így hát nincs a tudományban semmi méltóság ; időtöltés az vagy segítség, annyiban jó, mint valami inas vagy fabáb. A pénz hasznosabb, tehát többet ér. Ezért «a böles még nem gazdag, mint a stoikusok mondják, hanem

22 Főbb műveit 1646 és 1655 közt irta.

a ki gazdag, az bölcs.» 23 A mi a vallást illeti, az nem egyéb, mint a «félelem egy láthatatlan hatalomtól, melyet a lélek kigondol vagy köztekintélyű elbeszélések után képzel.» 24 És valóban, Rochesterre vagy II. Károlyra nézve ez az igazság. Gyávák vagy hetvenkedők, hiszékenyek vagy istenkáromlók voltak, s valami magasabbról soha sem volt sejtelmök. - Nincs semmi természetjog. «Mielőtt az emberek szerződések által egyesültek, mindenkinek joga volt akárki ellen azt tenni, a mit akart.» Nincs természetes barátság. «Az emberek csak érdekből vagy hiúságból társulnak, azaz önmaguk és nem mások szeretetéből. Az állandó nagy társaságok eredete nem a kölcsönös jóakarat. A természeti állapotban mindenkiben megvan az akarat, hogy ártson.... Az ember farkas az ember iránt.... A természetes állapot a háború, és pedig nem az egyszerű háború, hanem mindenkinek háborúja mindenki ellen, mely lényegénél fogva örökkévaló.» 25 A felekezetek bő

23 Nemo dat nisi respiciens ad bonum sibi. Amicitiae bonae, nempe utiles. Nam amicitiae cum ad multa alia, tum ad praesidium conferunt. Sapientia utile. Nam praesidium in se habet nonnullum. Appetibile est per se, id est jucundum. Item pulchrum, quia acquisitio difficilis. Non enim qui sapiens est, ut dixere stoici, dives est, sed contra qui dives est sapiens est dicendus. Ignoscere veniam petenti pulchrum. Nam indicium

fiduciae sui.

Imitatio jucundum, revocat enim praeterita. Praeterita autem si bona fuerint, jucunda sunt repraesentata, quia bona. Si mala, quia praeterita. Jucunda igitur musica, pictura, poesis.

24 Metus potentiarum invisibilium, sive fictae illae sint, sive ab historiis acceptae sint publice, religio. Si publice acceptae non sint, superstitio.

25 Omnis societas vel commodi causa vel gloriae, hoc est, sui, non sociorum amore contrahitur.