testgyakorlatot és mulatságot, a mi megszentségteleníthetné a vasárnapot. A templomi ékítményeket, képeket, szobrokat eltávolították vagy szétrombolták. Az egyetlen élvezet, a mit megtartottak és eltúrtek, az volt, hogy orrhangon zsoltárokat énekeltek, hosszú prédikácziókat hallgattak, gyűlöletes vitatkozásokat támasztottak, s durva és komor örömet éreztek, ha legyőzték az ördögöt és zsarnokilag elnyomták pártfogóit. A még hidegebb és zordonabb Skócziában a vadság és kicsinyesség legvégső határáig ment a türelmetlenség, felügyelet alá helyezve minden egyes családtag benső és magánáhitatát, elragadva a katholikusoktól gyermekeiket, örök fogság vagy halálbüntetés terhe alatt parancsolva a hittagadást és csapatostul hurezolva máglyára a boszorkányokat. Úgy lát 4 4 1648-ban harminczegy boszorkányt égettek el egy napon. Egyikök megvallotta, hogy oly gyűlésen vett részt, hol ötszáz boszorkány volt jelen. (Pictorial history. III. k. 489. 1,) In 1652, the kirk-session of Glasgow «brot boyes and servants before them, for breaking the Sabbath, and other faults. They had clandestine censors, and gave money to some for this end. >> り (BUCKLE, History of Civilisation. I, 346.) Even yearly in the 18th «most popular divines »> in Scotland affirmend that Satan «frequently appears clothed in a corporeal subtance.» (Ibid. 367.) No husband shall kiss his wife and no mother shal kiss her child on the Sabbath-day. (Ibid. 385.) The quhilk day the Sessioune caused mak this act, that ther sould be no pypers at brydels etc. (Ibid. 389.) 1719. The presbytery of Edinburgh indignantly declares : «Yea, some have arrived at that height of impiety, as not to ashamed of washing in water and swimming in rivers upon the holy Sabbath.» (Ibid.) I think, David had never so sweet a time as then, when he A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-VÁLLALATA. AZ ANGOL IRODALOM TÖRTÉNETE ÍRTA TAINE HIPPOLIT ADOLF HARMADIK KÖTET. BUDAPEST, 1883. III. KÖNYV. A KLASSZIKUS KOR. I. FEJEZET. A RESTAURATIO. 1. §. Az élvhajhászok. I. A puritanismus túlságai. — Hogyan idézték elő az érzékiség túlságait. II. Hogyan festi egy idegen ez erkölcsöket. - Grammont emlékiratai. A kicsapongás különbsége Francziaországban és Angliában. III. Buttler Hudibrasa. — Lapos komikuma s megátalkodott haragja. IV. Az udvar aljasságai, kegyetlenségei, otrombaságai, kicsapongásai. Rochester, élete, költeményei, stylje és erkölcstana. V. Mily bölcsészet felel meg az erkölcsöknek?-Hobbes, szelleme, stylje. Mathematikai módszere. Megszorításai és fölfedezései. - Miben Erkölcstana, æsthetikája, politikája, Bölcsészetének szelleme és czélja. VI. A szinház. A közönség s az ízlés változása. stauratio előtt és után. VII. Dryden. A közönség a re Vígjátékainak egyenlőtlensége. Otromba illetlenségei. Hogyan fordítja le Molière Amphitryonját. VIII. Wycherley. Élete. Jelleme. Szomorúsága, zordonsága, szemtelensége. A Szerelem az erdőben, a Falusi asszony, a TánczFeslett képek és visszataszító részletek. Erélye és realizmusa. Olivia és Manly alakja a Plain dealer-ben. — Milton szavai. mester. Taine. III. 1 |